💹Bizonylatok átárazása

Áttekintés

A funkció kezelését biztosító ablak/füleslap leírása

Az ablak/füleslap felépítése

Fejléc

Adatok

  • Sorszám

  • Megnevezés

  • Vizsgálati időszak kezdete

  • Vizsgálati időszak befejezés

  • Munkalap

  • Cikkszám

  • Munkaszám

Szűrő szekció

Adatok

Adat oszlopok / mezők

Megjelenítés

  • Fekete: status = 0, árváltozás még nincs végrehajtva a bizonylaton,

  • Szürke: status = 1, végrehajtott árváltozás

  • Piros: status = 2, árváltozásból kitiltva

Rendezettség

  • Szint

  • Munkalap azonosító

  • Bizonylat azonosító

  • Bizonylat tételsorszám

Nyomógombok

  • Végrehajtás tiltása

  • Előkészítés

  • Végrehajtás

  • Bizonylat megtekintése

  • Készlet mozgások megtekintése

  • Munkalap megtekintése

  • Átárazás visszaállítása

  • Szűrés

  • Kilépés

Kapcsolók

  • Mind / Élő Mind állásban az összes sor látszil Élő állásban azok ahol sorok állapota = 0, (árváltozás még nincs végrehajtva a bizonylaton)

A nyomógombok funkcionális leírása

Végrehajtás tiltása

Az aktuális és még végre nem hajtott ármódosítás javaslat sor (ARKT) állapotát átállítja. A gomb ismételt megnyomása az állapotot visszaállítja. A nem végrehajtandó árváltozás sor színe piros lesz.

Előkészítés

Az átárazásban csak azok a bizonylatok vesznek részt, amelyek megfelelnek a szűrő szekcióban megadott paramétereknek, vagyis

  • Nem sztornó, sztornózott, jóváíró, jóváírt bizonylat

  • A bizonylat teljesítés dátuma beleesik a fejlécben megadott időszak intervallumba

  • A munkalap száma megegyezik a bizonylaton lévő munkalap azonosítóval

  • A munkaszám megegyezik a bizonylat tételben lévő munkaszámmal

  • A cikkazonosító megegyezik a bizonylat tételben lévő cikkazonosítóval

  • Az előkészítés nyomógomb megnyomása után:

Nem válasz esetén visszalépés, Igen válasz esetén:

Automatikus végrehajtás esetén a program által javasolt árváltozások azonnal végrehajtódnak, vagyis az új ár a bizonylaton is átvezetésre kerül. Ezt a program ciklikusan végzi mindaddig amíg árváltozást talál. Ugyanis pl. egy megváltozott anyagár az őt felhasználó félkész termékben (anyag kivét gyártásra) is árváltozást indukál, ami a továbbgyűrűzik a félkész termék költségébe (készre jelentés gyártásból bevét). Amennyiben ezt a félkész terméket ismételten felhasználjuk a következő gyártási fázisban (anyag kivét gyártásra) akkor az ismét költségváltozást jelent, stb.

Az átárazás menete ciklusonként, vagy más szóval szintenként történik. Szintenként felváltva a kivét, ill. a bevét bizonylatok árváltozásait figyeli.

Az első ciklus esetén:

További kérdés az első szinten

Igen válasz esetén az átárazásban érintett összes munkalap bér, gép, gyártóeszköz, alvállalkozói, rezsi költségeit újra számolja. Az átárazás további szintjein már csak az anyag költségeket számolja újra.

Nem-et akkor érdemes választani, ha valamilyen okból megismételjük az átárazást és tudható, hogy a munkalapok bér- és gépköltséget befolyásoló adatokaiban nem történt változás. Ugyanis így az ismételt feldolgozás gyorsabb lesz.

Induláskor a még nem végrehajtott árváltozás javaslat sorok kitörlődnek, majd az aktuális szint a már végrehajtott árváltozások utáni következő szint lesz. Első esetben az aktuális szint az 1. lesz. A páratlan szintek a kivét, a páros szintek a bevét bizonylatokat vizsgálják.

Kivét bizonylatok árváltozásai:

Az első esetben az szűrési feltételeknek megfelelő összes kivét típusú bizonylatot megvizsgálja, míg a későbbi ciklusokban csak azokat a bizonylat tételeket vizsgálja amelyekre az előző két ciklusban történt árváltozás. (Ugyanis pl. a raktárközi áthelyezés, ami nem befolyásol költségváltozást, mivel nem érint munkalapot egy raktári kivétet és bevétet jelent, ahol nem történne árváltozás, így az átárazás végiggyűrűztetése megakadna.) Az árváltozás alapja a kivét bizonylat ára és bevét bizonylatokon lévő súlyozott ár közötti eltérés, mivel előfordul pl. hogy egy kivét több eltérő mennyiségű és egységáru bevétből történik.

Bevét bizonylatok árváltozásai:

Az első esetben az összes fenti feltételeknek megfelelő bevét típusú bizonylatot megvizsgálja, míg a későbbiekben csak azokat a bizonylat tételeket melyekre az előző szinten történt árváltozás az adott munkalapra. Az árváltozás alapja a bevét bizonylat ára ill. a munkalap utókalkulációja alapján kiszámolt ár közötti eltérés.

Mindkét esetre igaz, hogy amennyiben a két ár közötti eltérés nagyobb, mint 0,001 Ft, akkor a program létrehoz egy árváltozás javaslat rekordot.

Az utókalkulációs eljárás rendszerparaméter függő.

A TERMELES_MUIDO rendszer paraméter = 1

Költségkalkulációs rekordok létrehozása készre jelentésenként történik meg, de a költségek kalkulációját a munkalap egészére, mint átlagosra hajtja végre a rendszer.

Az anyagköltség kiszámolása az összes anyag kivét és visszavét bizonylat feldolgozásával történik meg cikkenként.

Tény kivét = összes anyag kivét – összes anyag visszavét

Kivét ár = összes anyag kivét / összes anyag kivét érték

Kivét érték = Tény kivét * kivét ár

Átlagos jó kivét = Tény kivét * rész készre jelentett mennyiség / munkalap jó mennyiség

A rész készre jelentéseknél a rendszer az adott cikk felhasznált mennyiségeit rendre az

Átlagos jó kivét mennyiséggel módosítja.

Munkalap anyag költség ( cikkenként és 1db ) = Kivét érték / munkalap jó mennyiség

A munkalapon készre jelentett jó mennyiségeket csökkentheti a Bizonylat típusoknál a Bizonylat egyéb besorolás elemi adat, a BIZ_BESOROL = SU1 típusú bizonylatokon utólag leselejtezett tételek mennyisége.

Bér-, gép-, szerszám-, alvállalkozói-, rezsiköltség kiszámolása

Első lépésként megtörténik a Rezsi és nyereség % (KALK_REZSI) adat értékkészletből a

  • az anyagra

  • a bérre

  • a gépre

  • a szerszámra

  • az alvállalkozóra

  • jutó rezsi % és

  • a nyereség %

adat értékek kiolvasása. Ezt követően műveleti soronként

  • a költséghely azonosítója

  • a költséghely általános rezsi óradíj

  • a költséghely rezsi óradíjának vetítési alapja (gépidő, vagy munkaidő)

  • a költséghely munkahelyekre, gépekre vonatkozó rezsióradíja

  • a költséghely munkaerőre vonatkozó rezsióradíja

  • a homogén munkahely azonosítója

  • a homogén munkahely részesedési % a költséghely rezsi óradíjából

  • a konkrét munkahely, gép, műszer, (tárgyi eszköz) azonosítója

  • a munkahely részesedési % a költséghely óradíjából

  • a munkahely (gép) gépóradíj

  • az elszámolható (jóváhagyott) gépidő

  • a homogén munkaerő azonosítója

  • a homogén munkaerő részesedési % a költséghely rezsi óradíjából

  • a dolgozó azonosítója

  • a dolgozó részesedési % a költséghely óradíjából

  • a dolgozó órabér

  • a közteher %

  • a műszak pótlék %

  • az elszámolható (jóváhagyott) munkaidő

  • a darabbér

  • a gyártóeszköz azonosítója

  • a gyártóeszköz garnitúra azonosítója

  • a gyártóeszköz gyártási száma

  • a szerszámköltség

  • a gyártási külön költség

  • a

Gépköltség számítása Gépköltség = gépidő * gépóradíj

Bérköltség számítása Abban az esetben, ha darabbéres, akkor Bérköltség = darabbér * gyártott mennyiség Abban az esetben, ha időbéres, akkor Bérköltség = munkaidő * dolgozó órabér * (1 + műszak pótlék % ) Rezsi költség számítása Abban az esetben, ha a Rezsiköltség számítás módja a TERMELES_KTGHMGREZSI rendszerparaméter értéke = 1, akkor a Gép rezsi = Költséghely gépre vonatkozó rezsióradíja * gépidő * gép részesedés % Munkaerő rezsi = Költséghely munkaerőre vonatkozó rezsióradíja * munkaidő * részesedés % Rezsiköltség = Gép rezsi + Munkaerő rezsi Abban az esetben, ha a Rezsiköltség számítás módja a TERMELES_KTGHMGREZSI rendszerparaméter értéke = 0, akkor Ha a költséghely rezsi óradíjának vetítési alapja = gépidő Rezsi költség = Költséghely általános rezsi óradíj * gépidő * részesedés % Ha a költséghely rezsi óradíjának vetítési alapja = munkaidő Rezsi költség = Költséghely általános rezsi óradíj * munkaidő * részesedés % Mindkét esetben a részesedés % ha csak a homogén erőforrás van kitöltve, akkor onnan, ha a konkrét erőforrás is ki van töltve (gép, dolgozó) akkor annak megfelelően.

Mindezek alapján megtörténik az összes nem anyagjellegű költség kiszámítása a költségösszetevők összegzésével:

Költség = Bérköltség + Gépköltség + Szerszámköltség + Alvállalkozói költség + Gyártási különköltség

Ezt követően a számítás eredménye a készre jelentés műveleti soraiba visszaírásra kerül és az állapot = 05, és az

állapot dátuma = aktuális dátum

Az egyes műveletek költségösszetevői soronként kumulálódnak, attól függően, hogy a ………. az adott rész készre jelentésre vagy az egész munkalapra.

A számítás végén a költségek fajlagos (1 db-ra vonatkoztatott) értéke is kiszámításra kerül, a gyártott mennyiséggel történő elosztással.

A szerszám költség elszámolása függ a Szerszám kalkulációs mód rendszerparamétertől. Amennyiben tehát a TERMELES_SZERSZEKALK = 1, akkor a

Szerszám költség = Munkalapra kivett összes szerszám értéke / Munkalap jó mennyisége

A TERMELES_MUIDO rendszer paraméter = 0, vagy nem létezik

A feldolgozás nem átlagköltség szemléletű, hanem a készre jelentések tényadatainak megfelelők.

Ennek értelmében a költség rekordok értékei eltérhetnek egymástól a tényleges anyag felhasználástól ill. a lejelentett munka- és gépidőktől függően. Az utókalkuláció készre jelentésenként történik.

Az anyagköltség kiszámolása az összes anyag kivét és visszavét bizonylat feldolgozásával történik meg cikkenként.

Tény kivét = összes anyag kivét – összes anyag visszavét

Kivét ár = összes anyag kivét / összes anyag kivét érték

Kivét érték = Tény kivét * kivét ár

Készre jelentés anyag költség = készre jelentés anyag tény mennyisége * kivét árral

Az 1 db.-ra vonatkozó ár az anyagelszámolás módja (TERMELES_ANYAGELSZ) rendszerparamétertől függ.

Abban az esetben ha a TERMELES_ANYAGELSZ = 1 akkor az egységár = költség / jó mennyiség,

Amennyiben a TERMELES_ANYAGELSZ = 0, vagy nincs akkor az egységár = költség / teljes mennyiség

A szerszám költség függ a TERMELES_SZERSZEKALK rendszer paramétertől. Létezése esetén a szerszám költség a készre jelentésre kivett szerszámok értéke / a készre jelentés jó mennyiségével.

Költség rekordok létrehozása.

A TERMELES_MUIDO rendszerparaméter beállításától függetlenül, mindkét esetben ugyanúgy.

A munkalapon készre jelentett összes jó mennyiség <= 0 akkor a munkalap összes költsége annyi egyenlő részre oszlik ahány rész készre jelentés történt.

A munkalapon készre jelentett összes jó mennyiség > 0 akkor a 0 jó mennyiségű készre jelentések költség sora 0 lesz, míg a többi készre jelentés a fajlagos (1 db-ra) vonatkozó költségeket tartalmazza.

Az összes készre jelentés feldolgozása után a munkalap fej rekordjába is beírásra kerülnek a munkalapra vonatkozó súlyozott átlagú költség adatok.

Amennyiben az adott szinten (ciklusban) már nincs árváltozás akkor az átárazás befejeződött.

Végrehajtás

A gomb megnyomásakor

Igen válasz esetén kiválasztott átárazáshoz tartozó összes olyan sor ár módosulása végrehajtásra kerül, amely eddig még nem került végrehajtásra, és a végrehajtás nincs letiltva (fekete sorok). A módosult érték visszaírása megtörténik a bizonylatba ill. a mozgás sorokba. Ezt követően a fekete sorok szürke színűek lesznek.

Bizonylat megtekintés

Az aktuális (kijelölt) sornak megfelelő bizonylat betöltése történik meg.

Készlet mozgások megtekintése

A raktárnak, cikknek megfelelő mozgások megnyitása történik meg.

Munkalap megtekintése

Az aktuális sornak megfelelő munkalap megnyitása történik meg.

Átárazás visszaállítása

A nyomógomb megnyomása után

Igen válasz esetén elindul a visszaállítás. Az adott átárazás előtti árakat állítja vissza a bizonylatokon ill. a mozgás rekordokban. A visszaállítás bizonylatonként történik az adott bizonylat legelső ár módosítás rekordjában szereplő átárazás előtti ár alapján. A feldolgozás a munkalapokon lévő költség adatokat nem állítja vissza.

Szűrés

A beírt paraméter adatoknak és a kapcsoló állásának megfelelően a szűrés végrehajtása.

Kilépés (Esc)

Last updated